4. Fejezet- Esély... /Te mit képzelsz magadról? Ő az enyém!

 

<Louis szemszöge>

 

.. Louis, gyorsan találj ki valamit!!! Ööö, igen, megva. Niall már 30 perce nem evett. Oké. És ott az a fagyiskocsi. Rendben..

- A fagyi! Az gyönyörű. Niall, meghívsz 5gömbre?

- Nem!  Kapsz egy fél gömböt.- majd ment a kocsihoz- Hello. Szeretnék egy eper-vanília-pisztácia-karamella-fahéj-puncs-csoki-t, és egy fél gömb milka-t. Ja, és az 5gömbösre csokiöntetet és olyan kis színes cukorkát is.- mondta, majd odaadta a pénzt. Elvette a fagyikat, mire én sértődötten néztem rá, mit a többiek röhögéssel díjaztak.

- Nagyon vicces. Kellett nekem meglátnom a fagyit...-húztam el a számat.

 

<Zayn szemszöge>

 

- Na jó Louis. Ha megetted azt a kis bolha-fagyit, akkor gyere velem. Megmutatom azt a termet.-mondtam neki, bár nem ez volt eredeti szándékom. Elég átlátszó volt ez a fagyis trükk. Elvégre tisztán lehet látni, hogy bele van zúgva El-be...

- Ok.-majd rárakta a maradék fagyiját Niallére.

- Köszi tesó. Imádom ezt a tölcsért... Meg a fagyit!- mosolygott Niall.

Elindultunk befelé, majd a többiek látóterén kívül megállítottam.

- Na mit akarsz?

- Az a kérdés, hogy Te mit akarsz. Tisztán látszik, hogy teljesen bele vagy esve El-be. Ez a fagyis trükk meg hát, hogy is mondjam, elég átlátszó volt.-mondtam ki kerek perec. Louis csak kigúvadt szemmel nézett rám.

- Neked milyen látó képességed van? Hogy csinálod? Taníts meg rá!!!

- Szóval szereted.-bepirult, és a cipőjét kezdte fürkészni.-Jajj, ne szégyeld már! Ez tök normális dolog. Ráadásul, tudom milyen. Ő az unokahúgom, és tudom, hogy mennyien akarják őt. De pont ezért elég nehezen enged közel magához valakit.

- Szerinted van nála esélyem?-nézett rám reménykedve.

- Szerintem igen, de ne engem kérdezz. Én nem vagyok Ő. 

- De az unokahugod!

 

<Harry szemszöge> ( miután Zaynék elmentek, kb. 10 percre)

 

- Szerintetek merre lehetnek? Nem tévedtek el?- kérdezte Dani.

- Megkeresem őket...-mondta Niall-Várjunk csak... Merre mentek?

- Jaajjj Niall! Hagyd, majd megkeresem őket....-mondtam.

Elindultam a srácokért, majd egy bokor előtt voltak, de nem vettek észre. Gondoltam megijesztem őket. De ekkor meghallottam miről beszélnek.. (nem szép szokás, tudom)

- Szerinted van nála esélyem?-kérdezte Lou Zayntől.

- Szerintem igen, de ne engem kérdezz. Én nem vagyok Ő.-mondta Zayn. 

- De az unokahugod!- vágta rá idegesen Louis. Dehát Zayn unokatesója Eleanor! Na nee, ő az enyém!!

- Te mit képzelsz magadról? Ő az enyém!!!-bújtam elő a bokor mögül, mire a fiúk megijedtek.

- Harry! Nyugodj le, elvégre, ahogy Eleanor-tól megtudtuk, te hagytad ott faképnél 1 éve, és azóta, egészen idáig semmi életjelet nem mutattál magadról... Most meg itt ki vagy akadva, hogy ő a tiéd. Hát ő nem egy tárgy, és senki tulajdona. + mondtam hogy hagyd békén. Tudom milyen vagy, és ha netán ő is beléd szeret, és összejöttök, akkor 1-2 hét és lekoptatod, megjegyzem nem épp kedves stílusban. NEM akarom, hogy csalódás érje. Megint.- mondta Zayn, a végét tagolva. Lou mindeddig csak szótlanul bámulta az eseményeket.

- Rendben.-vettem mély levegőt, majd kifújtam- Gyere haver, ugye nincs harag? Mentem oda Louis-hoz, lepacsiztunk, és a szokásos hátbaveregetés közben odasúgtam neki-hogy csak ő hallja..- :- Ha harc, hát legyen harc!

 

 

 

Oldal: 4. Fejezet
One Directon Blogge - © 2008 - 2026 - one-direction-blogge.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat